A soros fogazás
A soros fogazás először kerül alkalmazásra magyar országon a korábbi keretfogazást váltva. Leszámítva a távírda bélyegek krajcáros címleteit, melyek csupán pár hónappal készülnek előbb. A változó fogsűrűségnek az oka a fogazó lécek, melyeket kopásuk esetén cseréltek nem készültek egy méretben. Valószínűleg ennek akkoriban nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Egy jellegzetes előfordulás az is, amikor a kopott fogazó tűket felújították és a kopott tűket vastagabbra cserélték ezzel a fogazat sűrűsége nem változott nagyobb lett viszont a perforációk átmérője, ami hegyesebb fogazatot hozott létre. Így létrejöttek az érdekes hegyes és tompa fogú bélyegek melyeknek vegyes kombinációival is találkozhatunk és ezek szintén nagy ritkaságok, sőt egyes címletenként különösen!
▪ I típus Szabályos fogazatok mind a négy oldalon egyforma fogazással. (SI.)
▪ Ia típus A szabályos fogazatú bélyegek pótfogazásából létre jött változat, amikor a három oldalon egyező és egy oldalon különböző a fogazat. (SIa.)
▪ II típus Amikor a vízszintes és függőleges oldalakon különböznek egymástól a fogazatok, tehát két, két párhuzamos oldalon egyeznek. (SII.)
▪ IIa típus A II típusú fogzású ívek pótfogazásakor létre jövő változat, amikor egy párhuzamos oldalon egyező fogazás mellet a másik két oldalon két különféle mérettel találkozunk. (SIIa.)
▪ Különleges fogazatok A különleges fogazatok fogazati kombinációinak összetétele nem következik a gyártás menetéből és nem lehet elhelyezni a szabályos sem a szabálytalan fogazatok rendszerében. Az ilyen bélyeg nagyon ritka! (SK.)
A különleges fogazatok variációi a következők lehetnek:
▪ Ahol az egymásra merőleges oldalak fogazása egyezik, a másik két oldal nem.
▪ A négy oldalán más, más fogazat.
▪ A hibás fogazó lécek okozta érdekességek:
- Egy oldalon kétméretű fogazás.
- A fogazótű sorában egy vagy több tű más átmérőjű.
▪ Egyéb különös előfordulások is előkerülhetnek még.
A gyerekbetegségeket lassan kinövő fogazás technika fejlődését bizonyítja, hogy az 1881-től vízjeles papíron gyártott bélyegeknél először még többféle fogsűrűségű és fogazat kombinációjú bélyeggel találkozhatunk, ami később fokozatosan csökken, majd megszűnik. A feketeszámú krajcáros bélyegeknél évekig alkalmazott soros fogazásnál nem is találkozhatunk, vagyis eddig nem találkoztunk hasonló eltérésekkel! A soros fogazatok sűrűsége (11-13¾) között változik. A fogsűrűség amit ¼-es pontossággal alkalmazunk, fogazatmérő eszközök segítségével megfelelő elkülönítését biztosít a méretek között. Amit a nemzetközi katalógusok nagy része is elfogad és alkalmaz.
A fésűs fogazás
Fésűs fogazást a színes számú bélyegeknél 1887–től alkalmaztak, 12:11½ mérettel, majd újabb berendezés üzembe állítása miatt, amit már a feketeszámúak gyártásba állítása okán helyeztek üzembe1897-év elején, a gép perforációs mérete 12:11¾. A bélyegek gyártását viszont valamikor augusztusban befejezik így ez a fogazás rövid ideig készült és igen ritkán is fordul elő. Ennek ellenére sajnos a MPIK ezt a méretett jelöli meg a fésűs fogazású bélyegek méreteként, ami jelentős pontatlanság!
A fésűsfogazású bélyegek ismertető jele a bélyegek mind a négy fogcsúcsának azonossága, szabályos elrendezése, ennek ismeretével könnyedén elkülöníthető a két fogazati technika. Ez fontos, mert nem kizárt a hasonló méret felbukkanása soros fogazással, de ennek vizsgálata még tart! A fésűs fogazású bélyegek az ismert két mérettel készültek és így egy önálló típust alkotnak.
A fésűs fogazás méretei
▪ 12:11½ (FI.)
▪ 12:11¾ (FII.)