A színesszámú krajcáros bélyegek az 1874 -ben megjelenő postabélyeg sorozat, ami elnevezését az utána következő 1888 –tól megjelenő hasonló bélyegképpel, de egységesen fekete értékszámokkal nyomtatott bélyegektől való elkülönítés okán kapta, mivel e bélyegek értékszámai a képpel azonos színűek így színesek. A találó gyűjtői elnevezéssel illetett kiadás az egyik legkedveltebb klasszikus bélyeg sorozatunk. Ami gazdagon illusztrálja a klasszikus bélyeg sajátos előállítási elemeit nevezetesen a nyomdai jellegzetesességek a papír változatosságok vízjel érdekességek mind akár önálló tanulmányozási és gyűjtési területet kínálnak és nem közönséges bélyeggyűjtemény válhat belőlük.
A kiadás fogazása annak sokfélesége talán még érdekesebb annál is, inkább mert ez idáig az egyik legkevésbé feldolgozott területe a magyar filatéliának. És a hogy majd láthatjuk egyedi erre a kiadásra jellemző különleges sajátosságokkal találkozhatunk ez a terület, ha megnézünk egy bélyeg katalógust sajnos néhány sejtelmes utaláson kívül nagyon hiányos.
Nem kell, „sokat” keresgélni a fogazat mérővel, hogy olyan fogazatot találjunk, ami nem szerepel a katalógusokban, nem tudjuk hova sorolni. És amikor azt látjuk, hogy „ugyanaz” a bélyeg gyakran több százszor vagy akár több ezerszer annyit érhet, mint a másik csak mert más a fogazása, akkor a színes számúak katalogizálása gondolom, nem csak számomra tűnik fontos feladatnak, hiszen jelentős filatélia -i értékek birtokosa lehet tudtán kívül bárki! Sőt, felmerülhet az a kérdés is, hogy ha mi nem értékeljük a magyar bélyeg kiadás eme különlegességét, hogyan várhatjuk el ezt másoktól a nagyvilágban? Nem titok, hogy a bélyeg árak több tényezőből állnak össze természetesen fontos a ritkaság foka, a piacon kialakuló bélyeg ár a saját nemzeti kereslettől és a hazai bélyeg eladás forgalmától nagymértékben függ!
