A bélyegsorozatot sokáig 1874-től 1897 augusztusáig készítették, ennek az időpontnak még jelentősége lesz. A gyártás során két fogazási módszert soros és fésűs fogazást alkalmaztak. A későbbi fésűsfogazás önálló csoport, itt a fogazási méretek állandóak. A különösen változatos fogazatokért a soros fogazás a felelős.
A soros fogazás lényege, hogy az egyetlen fogazó léccel rendelkező géppel egyszerre egy sort, ill. oszlopot tudnak perforálni. Először az egyik irányt majd az erre merőleges irányt fogazva. A fogazó géppel egyszerre több ívet lyukasztottak. A pontatlan beállításból eredő hibák jellegzetes erre a fogazásra jellemző rendellenességeket okoztak többek között az eltérő méretű bélyegek, vagy az elmaradt fogazás. Ez utóbbinak legszembetűnőbb egyik megnyilvánulása a középen fogazatlan pár.
A másik esetben, amikor az elmaradt fogazást pótfogazással kívánták javítani, amit aztán gyakran más méretű fogazó léccel végezve érdekes fogazási variációkat hoztak létre. Az így létrejövő pótfogazatok ritkák, és mind a két főtípusnak megfelelően előfordulnak. Az egyik esetben egy oldalon más, vagy a másik eset ahol két párhuzamos oldalon megegyező a fogazás a másik két oldalon pedig különböző. A különböző fogazatok közül az egyik szükségszerűen pótfogazás hiszen, ha nem az lenne, akkor a párhuzamos sorok között nem létezhetne más méret. Ez csak akkor jöhetett létre, ha a kimaradt sort később más tűkiosztású léccel pótfogazták. Azt, hogy ilyen bélyegnél melyik volt az utólagos pótfogazás már nem tudjuk ez csak összefüggő bélyegeknél lehetne eldönthető. Az ilyen utóbbi előfordulás sokkal ritkább, mint az előző, ami azt erősíti, hogy alkalmanként egy máskor két géppel végzett munkánál a két gépen dolgozók ritkábban tévedtek és hagytak ki sort a fogazás közben. Logikusnak tűnik, hogy a munka gyorsítására két gépet használtak az egyiken beállítva a szélességet a másikon a magasságot így csökkentve az átállítási idő okozta veszteséget.
A két pótfogazás típusai a szabályos fogazatú bélyeg pótfogazásakor keletkezett, Ia típus és a szabálytalan fogazatú bélyegek pótfogazásakor létrejövő IIa típus. Az eddig korábban használt szabálytalan vegyes fogazat elnevezést a MPIK csak a szabályos bélyegek pótfogazására használja (Ia), nem felismerve a másik pótfogazati típust (IIa)!
Előfordulnak olyan bélyegek, melyek fogazása nem illeszthető a gyártás menetébe. Szükségképpen több hiba, vagy egyéb szokatlan technikai jelenség előfordulása kellet a létrejöttünkhöz, az ilyen bélyegeket a különleges fogazatok csoportjába soroljuk, melyek előfordulása rendkívüli ritkaság!